D-Day

Amerikai-N�met csata

Az 1944.j�nius 6-�n ind�tott Operation: Overlord a mai napig egyed�l�ll� fejezete az egyetemes hadt�rt�nelemnek: sem el�tte, sem ut�na nem volt p�lda hasonl�an mer�sz �s �tgondolt, �sszehangolt �s �tfog� t�mad�sra. A sz�vets�gesek normandiai partrasz�ll�sa mind a strat�giai tervez�s, mind a felsorakoztatott er�k szempontj�b�l kiv�teles haditett volt: 176 000 katona, 20 000 j�rm� �s 10 600 rep�l�g�p vett r�szt az akci�ban.

A tervez�s els� szakasz�ban �t lehets�ges helysz�n ker�lt napirendre: Olaszorsz�g, Norv�gia �szaki partvid�ke, D�l-G�r�gorsz�g, a Dardanell�k �s Franciaorsz�g. A hadvezet�s v�g�l Franciaorsz�g mellett d�nt�tt, azon bel�l is Calvados megye volt a partrasz�ll�s helysz�nek�nt kijel�lve. Mivel semmit sem akartak a v�letlene b�zni, a sz�vets�gesek 1943 szilveszter�n egy minitengeralattj�r�n k�t felder�t�t k�ldtek a Calvados partra, akik f�ldmint�kat vettek, �s megvizsg�lt�k a partszakaszt.

A k�ldet�s sikerrel j�rt, a partszakasz alkalmasnak �g�rkezett a partrasz�ll�shoz. Mivel a brit �s az amerikai hadsereg k�zt rengeteg fesz�lts�g halmoz�dott fel �s egy nem egys�ges csapat komoly kock�zatot jelentett volna az egy�bk�nt is hatalmas kih�v�st jelent� hadm�velet sor�n, �gy Montgomery �s Eisenhower kimondta, hogy a britek az Omaha-partt�l keletre, az amerikaiak pedig az Omaha-parton �s att�l nyugatra, eg�szen a Utah-beach szakasz�ig fognak partot �rni. A hadm�velet r�sze volt a n�met er�k f�lrevezet�se, amellyel komoly strat�giai el�nyt tudnak felhalmozni a sz�vets�gesek.

Eisenhower fel�ll�totta a megfelel� szervezetet, melynek feladata az ellens�g dezinform�l�sa volt. A kit�z�tt c�l pedig az, hogy az okosan adagolt hamis jelent�sekkel �s j�l elhelyezett jelz�sekkel olyannyira �sszezavarj�k a Harmadik Birodalom hadsereg�nek vezet�s�t, hogy azok fogalmat se alkothassanak a partrasz�ll�s t�nyleges hely�r�l, illetve az akci� val�di id�z�t�s�r�l. K�t r�sze volt ennek a szervezetnek: North(�szak), elynek feladata volt, hogy elhitess�k a n�metekkel, hogy az inv�zi� Norv�gia partjain�l fog megt�rt�nni, a m�sik r�szleg

pedig a South(d�l) volt, amely a tervez�s els� szakasz�ban elvetett Pas-de-Calais-i partrasz�ll�sra utal� nyomokat kre�lt �s helyezett el. A sz�vets�gesek elterel� hadm�velet�be tartozott m�g a nem l�tez� hadoszt�lyok, j�rm�vek "teremt�se" is. A n�metek bed�ltek a gondosan kivitelezett tr�kknek, a Hitler fel� tov�bb�tott jelent�sek egy norv�g partokn�l bek�vetkez� inv�zi�t vetitettek el�re, �gy a n�metek egyre nagyobb hader�ket ir�ny�tottak �t d�lr�l, �gy 1944 tavasz�n m�r 13 hadoszt�ly �llom�sozott Norv�gi�ban, amelyet a Kriegsmarine k�zel 90 000 tenger�sze, �s a Luftwaffe 60 000 katon�ja eg�sz�tett ki. Az Operation Overlord pontos id�z�t�se m�g mindig nem volt lez�rt k�rd�s. A sz�vets�gesek m�rciusra id�z�tett�k az akci�t, de a v�rhat� id�j�r�sn nem kedvezett az elk�pzel�seknek. Mivel Eisenhower a tervezett �t hadoszt�ly helyett hat hadoszt�lyt k�v�nt bevetni, �gy a partrasz�ll�s napjak�nt j�nius els� olyan napj�t jel�lt�k ki, amely megfelel�nek bizonyult a hadm�velet kivitelez�s�re. A sz�vets�ges hadtest partrasz�ll�s�nak r�szleges forgat�k�nyve keserves vit�k �r�n �s hosszas egyeztet�sek sor�n szletett meg. Az inv�zi� teljes menet�t tartalmaz� dokumentum vastagabb volt, mint egy telefonk�nyv, �s percre lebonyol�tva tartalmazta a v�grehajtand� feladatokat. Mivel a n�met er�d�tm�nyek komoly fenyeget�st k�pviseltek, a partrasz�ll�st sz�lesk�r� t�z�rs�gi �s l�git�mogat�ssal k�sz�tett�k el�. A tervek szerint a t�z�rs�g pontosan �jf�lkor l�p akci�ba, ezzel egy id�ben a RAF n�gymotoros bomb�z�i is t�mad�st inditanak: �sszesen 1333 rep�l�g�p, a britek rendelkez�sre �ll� bomb�z�er� java sz�ll fel. Az �jszakai bomb�z�k t�mad�s�t k�vet�en, a hajnal bek�sz�nt�vel az USAAF 8. l�gi hadserege veszi �t a staf�t�t �s a partrasz�ll�sra kiszemelt szakaszon heves l�git�mad�st ind�t a n�met v�delmi vonalak ellen. Az Omaha-parti inv�zi� els�dleges v�zi t�mogat�s�t k�t csatahaj�, a Texas �s az Arkansas v�gzi. A gyalogs�got �sszesen 64 �talak�tot DD Sherman harckocsi �s h�romtucat 105 millim�teres �nj�r� tarack seg�ti majd. Az els� hull�m 06.31-kor �r partot. A gyalogs�g partrasz�ll�s�t el�k�sz�t� t�z�rs�gi t�mad�s els� hull�m�t a flotta hadihaj�i ind�tott�k. Az els� l�v�snek 5.50-kor kellett volna eld�rd�lnie, �m a n�metek hamar bek�sz�ntek, �gy 5.35-kor m�r jav�ban repkedtek a l�ved�kek a part �s a flotta k�zt. B�r a t�z�rs�g pontos volt �s intenz�v, a j�l ki�p�tett parti bunkerekben �s �tegekben nem tett nagy k�rt. A parti �tegeket t�mad� sz�vets�ges bomb�z�k �s az �ket k�s�r� vad�sz, illetve csatarep�l�k k�zvetlen�l virradat ut�n �rkeztek. A D-nap hajnal�n k�zel 3500 neh�zbomb�z�, 1600-n�l is t�bb k�zepes bomb�z�, illetve 5400 vad�szg�p tart�zkodott a normandiai partok feletti l�gt�rben. A gyalogs�gi t�mad�s els� hull�m�t a harckocsiknak kellett a partr�l fedezni. Ezeket a k�t�lt� tankokat a partt�l 5 kilom�terre kellett a tengerre bocs�jtani. A neh�z j�rm�vek az er�s hull�mz�sban els�llyedtek, vagy t�ls�gosan elsodr�dtak a partt�l, �gy nem tudt�k felvenni a harcot a parti v�delemmel.

Az Omaha-parton m�r talajt fogtak a p�nc�losok, mik�zben a Utah-parton t�mad�st ind�t� amerikai egys�gen bel�l egyre ink�bb elharap�zott a fejetlens�g. A partk�zeli �raml�tok elsodort�k a haj�kat, a hull�mz�s lehetetlenn� tette a pontos korm�nyz�st, a f�st f�st pedig minim�lisra cs�kkentette a l�t�t�vols�got. A nagy siets�gben �s a rossz l�t�si viszonyok miatt ir�nyt t�vesztett a Beek hadnagy �s Gauthier hadnagy �ltal vezetett flottilla �s az eredetileg meghat�rozott ter�lett�l f�l kilom�terre d�lre navig�lt�k a haj�kat.

Az els� egys�g, amely partot �rt, az amerikai 4. gyalogoshadoszt�ly 8. ezred�nek 2. z�szl�alj�nak az E sz�zada volt, az els� cs�nak pedig, ami megfeneklett a homokon, a Roosevelt t�bornokot is a fedlzet�n tud� egys�g volt. A csoprtnak szerencs�je volt, a c�lter�lett�l mintegy egy kilom�teres t�vols�gra �rtek partot, ahol nagyon alacsony volt a n�met v�delem t�z�rs�gi aktivit�sa. Az els� hull�m 6.40-kor jutott ki a Utah-partra. A rohamcsapat katon�i fedez�kbe vonultak, majd meglepetten tapasztalt�k, hogy a partszakasz egy�ltal�n nem hasonl�t a c�lter�letre, �gy a tisztek improviz�ci�ra k�nyszer�ltek. A gyalogs�g a d�n�k fel� t�rt, egym�st fedezve m�sztak fel a v�d�g�tra, az ellens�ges gyalogs�g harc�ll�spontjai fel�. Ek�zben Roosevelt t�bornok �s seg�t�i egy bombat�lcs�rbe h�z�dva eld�nt�tt�k, hogy ezen a partszakaszon fogj�k folytatni a hadm�veletet, nem pedig a tervekben megszabotton, hiszen j�val kisebb volt az ellen�ll�s. A rohamosztagosok ekkor m�r a v�d�g�takon harcoltak az ellens�ggel, �s pr�b�lt�k elfoglalni a harc�ll�spontokat, hogy utat nyissanak bajt�rsaik sz�m�ra. Am�g a Utah-parton l�v�knek szerencs�j�k volt, az Omaha-parton harcol�k a poklok pokl�t �lt�k �t. Az Omaha-part k�nnyen v�dhet� volt, k�toldalt szikl�k �vezt�k, �gy oldalr�l is l�hett�k a t�mad�kat. A tervek szerint a rohamosztagosok sikeres bevet�s�t a B-17-esek bomb�z�sa �s a t�z�rs�gi t�mad�sa tette lehet�v�, �s a gyalogs�g m�r egy komoly ellen�ll�sra k�ptelen v�d�k �ltal tartott, romm� l�tt parton t�rt volna el�re, �m ez a terv meghi�sult, mivel a t�z�rs�g �s a l�gier� nem v�gzett pontos munk�t, a t�ltetek nagy r�sze a v�delmi vonalak m�g� csap�dott be. A parton �ri�si volt a m�sz�rl�s. A katon�k m�g ki sem tudtak sz�llni a cs�nakokb�l, m�r szit�v� l�tt�k �ket. Voltak akik a v�zben pr�b�ltak el�rejutni, �m az 50-60 kil�grammos felszerel�s leh�zta �ket, �gy legt�bb esetben a rohamosztagosok megfulladtak. Charles Canham ezredes �s Norman Cota dand�rt�bornok l�tta, hogy �gy nem tudnak el�rejutni, �gy kez�kbe vett�k az ir�ny�t�st. Cota dand�rt�bornok megszervezte �s vezette az el�ret�r� egys�geket, majd a partr�l kimentett g�ppusk�k telep�t�s�t ir�ny�totta. Ezut�n �sszeszedte embereivel a bangalore-torped�kat �s berobbantotta a v�d�z�rat. A k�vetkez� hull�mok katon�i k�z�l m�r j�val t�bben �rtek partot. F�l nyolckor m�r jelent�s l�tsz�m� sz�vets�ges er� �sszpontosult az Omaha-parton, �s a Cota dand�rt�bornok vezette egys�g �nel�ldoz�, b�tor akci�nak eredm�nyek�ppen keskeny �t ny�lt a n�met er�d�k fel�. Az amerikai rohamosztagosok k�romkodva �s nekikeseredetten, rettegve �s remegve, de kiugr�ltak a fedez�kekb�l, �tv�gtak az akad�lyokon, �s megrohamozt�k a bunkereket.

Az 1944. j�nius 6-�n v�grehajtott partrasz�ll�s, minden id�k legnagyobb �s legamb�ci�zusabb hadm�velete el�rte c�lj�t: az AEF hadserege �tt�rte az �vekig �p�tett, bevehetlennek tartott Atlanti-falat, �s a sz�vets�gesek Eur�pa f�ldj�re l�ptek. Az Operation Overlord v�grehajt�sa sor�n a Sz�vets�ges Egyes�tett Hader� mintegy 90 kilom�ter sz�les frontot nyitott a La Manche-csatorna partj�n�l �s csapatai 2-10 kilom�tert nyomultak el�re. Huszonn�gy �ra leforg�sa alatt k�zel 175 000 amerikai, brit, kanadai �s m�s

n�ci�hoz tartoz� katona sz�llt partra, akik a r�k�vetkez� h�napok sor�n felszabad�tott�k Nyugat-Eur�p�t a Harmadik Birodalom zsarnoks�ga al�l. A m�sodik front megnyit�sa lehet�v� tette a vil�gh�bor� befejez�s�t, de sz�rny� �ldozatokat k�v�nt: 1944. j�nius 6-�n 4900 sz�vets�ges katona esett el a normandiai partokn�l.